Több, mint tíz évet töltöttem a mester társaságában. Nem mindig és nem minden pillanatban voltam vele. Mint minden kapcsolatban, ebben is vannak magaslatok és mélypontok, bár számomra ez a mesterrel való viszony mindig is sokkalta kevésbé volt drámaibb, mint amit személyes életemben megéltem.
Talán a személyes jelenlét hiánya miatt. Az életműve - akár az őskönyv - formai jellege szerint beavatás, tartalma szerint metafizika.
Talán a személyes jelenlét hiánya miatt. Az életműve - akár az őskönyv - formai jellege szerint beavatás, tartalma szerint metafizika.
Több, mint tíz évet töltöttem a mester társaságában. Mikor legutóbb kérdezni akartam és elővettem a könyvet, észrevettem, hogy a külső tér belsővé vált. Ami pusztán intellektuális megértés volt, az belső, személyes, intim valóság lett.
Nem tudom pontosan mikor, hol, de a beavatás megtörtént. Azt sem tudom melyik fázisban, melyik lépcsőfoknál járunk, de azt hiszem ezt is csak sokkal később fogom megérteni, felismerni.
Bizonyos megértésre, jelenlétre és mélységre csak az élet élése, az idő múlása, a szenvedés, a gondolkodás érlel meg. Az Egész.
Nem tudom pontosan mikor, hol, de a beavatás megtörtént. Azt sem tudom melyik fázisban, melyik lépcsőfoknál járunk, de azt hiszem ezt is csak sokkal később fogom megérteni, felismerni.
Bizonyos megértésre, jelenlétre és mélységre csak az élet élése, az idő múlása, a szenvedés, a gondolkodás érlel meg. Az Egész.
Valóságom tapasztalati aspektusa is egyre inkább találkozik a szavakkal, s a szavak mögül kibontakozó logosszal. Nem tudom hová visz az út, de egyre inkább összeérünk gondolatban és mélységekben.
Igyekszem dolgozni rajta, hogy a magaslatokból is meglássak valamit és a zuhanást megállítsam.
Igyekszem dolgozni rajta, hogy a magaslatokból is meglássak valamit és a zuhanást megállítsam.
