![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH3uKig5maz3Z0VzuVPPiSbG3-91CqfDrkrZTLsaum6uAQxfxp9CIxqB9VNi6ISW0438LlEED6nf0kqdCSJkc4yiGiDP9N-BmCu1YW58tA4utIC5RoyTnfyv4Q2Yp1_JmbekQf6uPrvast/s400/kuzdelem-a-felejtessel.jpg)
Mélységek kristálya, ragyogó éjszaka
Felhőkbe burkolva sorsomnak csillaga
Táncol e káprázat szemeim előtt
S nem tudom, mi az, mi már rég eldőlt
Csendes fohászok asztalfiók-soraim
Csontjaimban érzem, mint múlnak poraim
Minden percem, órám lopott kis valóság
De jaj, tán az egész egy hiábavalóság!