Minden csillag fent ragyog már
Mit tehettél megrajzoltál
Sorsod vonala felfestve,
sötétlik, de ragyog az este
Hiszen nem vagy egyedül
Benned megannyi ős,
múltak egész sora feszül
Néz vissza apáid szeme,
Megannyi szívnek izzó szene
S füleidben anyai visszhang
Hallod, mi elhalt, némán
kiált utánad, kullog léhán:
Megannyi kép, hang, illat
Jöttél, vagy, de hívnak
S ragyog az égbolt
Most örüljünk, most vigadjunk
Most ölelje egymást a karunk
Míg lehet, mert itt ezt kell
Míg nem szólnak: ébredj, kelj fel!
