Fülemben szél, néhány régi emlék dalol
Képek hada sorjázik, egyre csak zakatol
Az ősz hangjai: őszi képek őszi dalai
Jóvátehetetlen álmok moccanatlan zajai
S mindig egy újabb dal jön, egy újabb kép
Egyre könnyesebb bennem a régi, a szép
Régi-új álmaim bennem egyre csak érnek
Múltam édes lángjai mind magasbra égnek
De jönnek még a hajnali lázak, álmok is
Sas karmokkal utánam vágynak, és kapnak is
S elér a tudat néha, egészen eltemet:
Minek ideje elmúlt, jóvátenni nem lehet
De magasba hág, izzik bennem minden szép:
Sok régi álom, láz, megannyi könnyes kép
Áthevül, átizzik, egészen átszellemül:
A vágyban bennem az egész átszentesül.
