Helyeden fekszem - a kihűlt éjben
Halotti leplem e feketeség
Felettem csillagok ülnek tort
Hűlő szívem hajnalod fényére vár,
Hogy mosolyoddal újraélessze
Néhány idegen még ott a szikra
A hallás távoli szólamért nyúl:
Emlékeimmel karöltve keres
S próbálja felidézni a hangod
Napod várják - a fehér izzásig.
/Szilvinek/
