Mint aki háborúba
megy,
mostan én is úgy indulok
Szívemben felvértezve,
Eléd szerelemmel futok
Nekivágok
az erdőnek,
az ismeretlennek - Veled
Bennem égő reménnyel:
A végén csak tisztás lehet
S megyünk majd, kéz a kézben,
előre, amíg csak lehet
Míg a halál el nem választ
Míg lehunyod két szemed
De tovább is - egy úton,
mely örök, vég nélkül való
Arany alkonyatban, fényben
Úszunk, mint isteni hajó.
/Szilvinek, házasságkötésünk alkalmából/
