Google+

Magába fogad a csend

Milyen kevés, mi egy ember után marad:
Megtölt minden tengert, az óceánokat
S nekem, ki sebeim örökké elvakartam
Fülembe hangzik múltam - furcsa dallam

Néhány kósza hang, sok, hosszú szünet
Hideg, bántó fényben tavaszi szüret
S kong a sötét, fagyban lehull a toll
Írnék még, fogok majd, valahol...

Támogass egy kávéval!Tetszenek írásaim? Fontold meg és támogass egy kávéval!