Madár száll tova, feje fölött ág rebben
S itt van most újra, megint - lesújt az éj:
Viszi hát szavaimnak megtört ütemét
És a régi álmoknak, vágyaknak köntösét
Ültünk a fa alatt, a cseresznye földig ért
Mikor biztos lett benne, és elég közel ért
Ugrott az éjszaka, s elvitte gyermekét.
